Mert annyira jó…

A kínai konyha egyik leghíresebb étele a ropogós “pekingi kacsa” – szerte a nagyvilágban mázos kacsák lógnak a kínai városrészekben található éttermek ablakában, amelyeket sok-sok ételhez használnak fel a menün. Legnépszerűbb a kínai palacsintába tekert kacsahús csíkok, amit általában előételként kínálnak. A pekingi kacsa elkészítésénél fontos, hogy a bőr ropogós legyen, a hús viszont puha maradjon, ne száraz. Ezt sütés előtti leforrázással, majd egy ragadós mázban való sütéssel érhetjük el.

Amit ma hoztam, az egy igazi ízletes kacsasült fogást, egy kicsit átalakítottam, megkönnyítve az elkészítését a mindennapokra, ezért sem igazán nevezném pekingi kacsának, jó-jó egy kicsit hasonló… inkább „pekima” 🙂 kacsasültnek neveztem el. Hogy miért? Egy kicsit pekingi, egy kicsit magyar, de ez a miénk…Ha még nincs ötleted hétvégére, ezt az egészséges ünnepi fogást, mely szaftosan és ropogósan csábító, gyorsan elkészítheted… 🙂

Klarissz ropogósra sült „pekima” kacsacomb/bulgur salátával
Hozzávalók:
2 db kacsa comb
1 szál újhagyma
3-4 szelet friss gyömbér
2-3 db egész fahéj darabok
¼ kk szerecsendió reszelve
fél kk szegfűbors
fél kk ötbors fűszer egész
4-5 db szegfűszeg
¼ chili apróra vágva
1 kk himalája só
2 db csillagánizs

Sütéshez:
kókuszzsír

Mázhoz:
1 ek szójaszósz
3 ek méz
– összekeverve, és ezzel ecseteljük meg a kacsa bőrét, és ropogósra sütjük.

Mexikói zöldséges bulgur:
1 zacskó bulgur
mexikói zöldség keverék
1 kk himalája só
A bulgurról még az alábbi blog bejezésemnél is olvashattok:
https://klarisszablogja.cafeblog.hu/2013/12/02/ez-egy-aprocska-izbolygo/

Elkészítés:
A kacsát a fenti fűszerekkel fűszerezzük, megöntözzük kókuszzsírral és mindkét oldalát megpirítjuk.

Ha készen vagyunk, felöntjük vízzel, és lefedve ¾-ig megfőzzük az alap lében. Mivel előfőzzük, így kevesebb idő kell a sütéshez, és szaftos lesz a belseje, és tuti ropogós külsőleg.

Ezt követően vegyük ki az alap léből, és tegyük, egy tepsibe öntözzük meg 4-5 ek olvasztott kókuszzsírral, és előmelegített sütőben, süssük ropogósra.

Közben 3*-i alkalommal – sütés közben – a fenti összekevert mázzal, egy ecset segítségével, kenjük be a bőrét.

Amíg fő és sül a kacsánk, készítsük el, a köretet a “meikói zöldséges bulgur salátát”. – 1 zacskó nagyobb szemű bulgurhoz, dupla mennyiségű forró víz szükséges -.

Mérjük ki a bulgurt egy bögrével, és dupla mennyiségű vízet forraljunk fel. Tegyük a tálba a bulgurt, és öntsünk rá forró vízet, sózzuk és fedjük le, tegyük félre. Magában nagyon jól el van, és elkészül.

Addig készítsük el a mexikói keveréket. Egy serpenyőben egy ek kókuszzsírt hevítünk, beledobjuk a mexikói zöldségkeveréket, sózzuk, borsozzuk, és magas hőfokon 3 perc alatt megpirítjuk. Ha készen vagyunk, tegyük félre.

Nézzük meg a bulgurt, amikor magába szívta az összes vízet, akkor jó, és puha – keverjük össze egy villával -, és adjuk hozzá a pirított mexikói zöldségkeveréket. A ropogósra sült pikáns kacsacomb mellé adjuk köretként. Isteni finom és egészséges.

*Tipp: az alaplét, ha kihűlt, lefagyasztjuk és máskor felhasználhatjuk az ételek készítéséhez, ízesítéséhez.

Egy kis érdekesség:
A pekingi kacsát 1330-ban említi egy receptes könyv, az 1600-as években már javában a császári főfogások egyike, idővel elterjed a felsőbb osztályok köreiben. A ma ismert változat ezzel együtt csak a 19. században alakult ki, de hamar nemzeti jelképpé nőtte ki magát: fogyasztása minden politikusok kellemes diplomáciai gyakorlata volt (és marad) Henry Kissingertől Kohl kancellárig.

A császárnak csak a bőrt szolgálták fel, az alattvalóknak meg kellett elégedniük a hússal. Az étel lényege ugyanis a különlegesen vékony, üvegszerűen szétpattanó ropogós bőr, mely alatt azért a húsnak szaftosnak kell maradnia. Ezt a célt szolgálja a napokig, hónapokig tartó előkészítés. Mely „előkészítés” sok szempontból már évszázadok óta tart… Bővebben forrás: buvosszakacs.blog.hu

Jó étvágyat!
Klarissza